A Nagyhét szertartásrendje

Nagycsütörtökön	16:30-kor szentmise
Nagypénteken	15 órakor keresztút
Nagyszombaton	17 órakor igeliturgia áldoztatással
Húsvétvasárnap	11:30-kor szentmise
Húsvéthétfőn	11:30-kor igeliturgia áldoztatással

Anyaszentegyházunk 5 parancsolatának egyike az, hogy évente gyónjunk és legalább a húsvéti időben áldozzunk! Minden szentmise előtt van lehetőség a gyónásra, áldozni pedig az igeliturgiákon is lehet, éljünk a lehetőséggel a Nagyhéten is!

Ingyenes ruhabörze

Soha ne fáradjunk bele a bocsánatkérésbe

Ferenc pápa a mai első nyilvános Úrangyala imádsága előtt a téren összegyűjt többszázezer hívőnek felidézett egy személyes emléket: 

„Nem sokkal azután, hogy kineveztek püspökké, 1992-ben Buenos Airesbe érkezett a Fatimai Szűzanya, és ünnepélyes szentmisét mutattunk be a betegek számára. Én gyóntattam azon a szentmisén. A szertartás vége felé felálltam, mert ki kellett szolgáltatnom a bérmálás szentségét.

Egy nagyon egyszerű, idős asszony odajött hozzám, már 80 év felett volt. Ránéztem és így szóltam: „Nagymama – mert nálunk így hívják az idős asszonyokat – meg akar gyónni?” És ő igennel válaszolt. „De hátha Ön nem vétkezett” – mondtam. „Mindnyájan vétkeztünk” – felelte az idős asszony. „De talán az Úr nem bocsátja meg bűneinket” – tettem hozzá. Nagy biztonsággal így válaszolt: „Az Úr mindent megbocsát”. Honnan tudja? – kérdeztem tőle – folytatta a Szentatya. Az idős asszony válasza így hangzott: „Ha az Úr nem bocsátana meg mindent, a világ nem létezne”.

Kedvem támadt megkérdezni tőle: „Mondja, hölgyem, Ön a (Pápai) Gergely Egyetemen tanult? Mert ez az a bölcsesség, amit a Szentlélek ad: a belső bölcsesség az isteni irgalmasságról. Ne feledjük el: Isten soha nem fárad bele, hogy megbocsásson, soha!

Hát akkor hol van a probléma? – kérdezte az idős asszony. „Az a probléma, hogy mi fáradunk el, hogy bocsánatot kérjünk. Soha ne fáradjunk el! Isten a szerető Atya, aki mindig megbocsát, akinek irgalmas a szíve mindnyájunk irányában. Mi is tanuljunk meg irgalmasak lenni mindenkivel. Fohászkodjunk a Szűzanya közbenjárásáért, aki karjai között tartotta az emberré lett isteni Irgalmasságot.

Az Úrangyala elimádkozása után a pápa rövid köszöntést intézett minden zarándokhoz:

„Köszönöm fogadtatásotokat és imáitokat. Kérem, hogy imádkozzatok értem. Ismét átölelem a római híveket és mindenkit, akik Olaszország és a világ különböző részeiből jöttök, valamint mindazokat, akik a kommunikációs eszközök révén csatlakoztak hozzánk.

Olaszország védőszentje, Assisi Szent Ferenc nevét választottam és ez megerősíti spirituális kapcsolatomat azzal a földdel, ahonnan, mint tudjátok, családom származik. Jézus azonban arra hívott meg bennünk et, hogy egy új család tagjai legyünk, egyházáé, Isten családjáé, és haladjunk együtt az evangélium útján.

Az Úr áldjon meg benneteket, a Szűzanya őrködjön felettetek és ne feledjétek: az Úr soha nem fárad el abban, hogy megbocsásson! Mi vagyunk azok, akik elfáradunk, hogy bocsánatot kérjünk."

Forrás: Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

A Húsvéti idő, és különösen a nagyböjt a bűnbánat és a bűnbocsánat ideje. Márciusban minden vasárnap szentmise van templomunkban,  a szentmise előtt pedig mindig van lehetőség a gyónásra Krisztián atyánál. Éljünk a gyónás kegyelmével minél többen!

A hit közössége

Hideg van. A naptár szerint már itt a tavasz, a napfény bársonyosan simogatja is az ódon falakat, de felmelegíteni nem tudja még őket. Összehúzom a kabátom, és bánom, hogy a kesztyű otthon maradt. Aztán meggyulladnak a gyertyák, elkezdődik az ének, és már nem zavar, hogy látom a leheletem. Imára hív az dal, lágyan zeng az orgona, és már nem is fázunk. Nem vagyunk sokan, de tudjuk, „ (…) ahol ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” (Mt 18,20).

Manapság nagyon sokan mondják azt magukról, hogy hisznek Istenben, megvan a maguk hite, de ahhoz nem kell templomba járni, hogy ezt meg is éljék. Igen, a hit belülről fakad, és nem attól lesz valaki tényleg hivő, hogy ott ül minden vasárnap, hiszen a puszta jelenlét nyilván nem jelent semmit, de vajon miért rendelte azt Jézus, hogy „ (…) ezt cselekedjétek az én emlékezetemre” (Lk 22,19). Vajon miért járnak még mindig sokan, miért nem üresek teljesen a templomok miért van az, hogy vannak, akik még kitartanak? 

Mert a hit közösség élmény. Lehet hinni magunkban, egyedül, és igen, csodálatos dolog, hogy Istent Atyának szólíthatjuk, és közvetlenül imádkozhatunk hozzá, ez fontos alapja hitünknek, de legalább ilyen fontos a vasárnap megszentelése, és a közösség éltető ereje. Már Szent Pál is figyelmeztet erre a Zsidókhoz írt levelében: „ (...) ne hagyjuk el összejövetelinket, mint némelyek szokták, hanem bátorítsuk egymást, annál inkább, minél inkább közeledik a napja.” (Zsid 10,25). Hiszen a közös imádság, szentmiselátogatás közösséget teremt, kapcsolatokat épít, és segít valóban megtapasztalni és átélni Krisztus tanítását. 

A naptár szerint a vasárnap a hét utolsó napja, de szerintem mindig egy új kezdetet is jelent, hiszen amellett, hogy lezárja, és teljessé teszi az adott hetet, útravalót is ad a következőre. Persze, a vasárnap értékes, hiszen egy munkaszüneti nap, amikor végre kikapcsolódhatunk a hétköznapi mókuskerékből, számos szabadidős program közül választhatunk. És néha valóban jól esik, hogy nem kell a miseidőponthoz igazítani a programokat, az ebédkészítést, és ez csábító ugyan, de ha meggondoljuk, ez valójában csupán egy óra a napból, viszont sokkal többet tud adni, mint csupán egy közösen eltöltött órát, mert „ (...) a vasárnapi Eucharisztia megalapozza és erősíti az egész keresztény életet. Az Eucharisztia vasárnapi, közös ünneplésén való részvétel tanúskodik a Krisztushoz és az ő Egyházához tartozásról és a hozzájuk való hűségről. A hívek ezzel tanúsítják közösségüket a hitben és a szeretetben. Ugyanakkor tanúskodnak Isten szentségéről és az üdvösségbe vetett reményükről. A Szentlélek segítségével pedig kölcsönösen erősítik egymást” (A Katolikus Egyház Katekizmusa 2180-2181).

Válság van, halljuk mindenhol, és ilyenkor minden segítség jól jön. Használjuk hát ki, és érezzük a Szentlélek segítségét hétről hétre. 

Találkozzunk vasárnap!